Hogyan tegyük energiatakarékossá házunkat?

Előbb-utóbb, 20-30 évente minden házat fel kell újítani. És ha már egyszer hozzáfogunk, miért ne gondolnánk az energiatakarékosságra? Talán kevesen hinnék, de egy régi építésű ház fűtési energiafogyasztása korszerű hőszigeteléssel és ablakokkal ellátva felére-harmadára csökkenthető. És ez nemcsak a családi kasszának tehet jót, hanem a környezetet is kíméli. Hogyan fogjunk hát hozzá?

Cikkünk első részében áttekintettük, miért fontos az épületek esetében az energiatakarékosság, és körüljártuk, hogyan lehet csökkenteni a házból kiengedett hő mennyiségét, azaz redukálni a fűtési célú energiafelhasználást. Ezzel azonban csak a fűtésen megtakarítható energiát fogtuk meg, és annak is csupán a valóban hasznosuló részét. Nem mindegy azonban, hogy ezt a hőt milyen hatásfokú berendezéssel termeljük meg és adjuk át a belső térnek. Hiába szigeteljük ugyanis le tökéletesen a házat kívülről, ha közben százéves szeneskályhával és szabályozhatatlan, hol tűzforró, hol hideg radiátorokkal fűtünk.

Egy jól megépített épület élettartama általában 50-100 év, de gondos karbantartással akár több száz év is lehet. A beépített gépészeti és elektromos szerelvények azonban 15-20 év alatt is elöregedhetnek vagy korszerűtlenné válhatnak. Ezért az, amit az előző részben a nyílászáróknál megállapítottunk, igaz a kazánokra, csőhálózatokra is: a mai berendezések már sokkal jobb hatásfokkal és szabályozhatósággal rendelkeznek, mint az akár csak húsz évvel ezelőttiek. A leggyakoribb gáztüzelésű kazánok esetében ez az úgynevezett kondenzációs kazánok megjelenésében érhető tetten. Ezekről felhasználóként elég annyit tudni, hogy a hagyományos gázkazánokból a füstgázokkal együtt eltávozó jelentős hő megcsapolásával sokkal jobb hatásfokot tudnak elérni, ezzel energiatakarékosabbak és környezetkímélőbbek is.

De nem szükségszerű, hogy gázzal fűtsünk. Az utóbbi időben reális alternatívává nőtték ki magukat a faelgázosító és a pelletkazánok is. A fapellet egy fahulladékból préseléssel előállított, drazsészerű, zsákos kiszerelésben kapható fűtőanyag, amelyet az erre kialakított kazán akár egy hétre előre programozottan képes magának adagolni. E két utóbbi kazántípus azoknak lehet szimpatikus, akik nem akarnak a kiszámíthatatlan árú gáztól függeni. Bizonyos esetekben érdemes lehet megfontolni a hőszivattyús energiatermelés lehetőségét is. A kifordított hűtőgép elvén működő berendezés egységnyi elektromos energia befektetésével 3-8 egységnyi (!) hasznosítható hőenergiát képes kinyerni a talajból vagy a talajvízből (miközben persze amazt hűti). Egy ilyen rendszer telepítése azonban gondos mérlegelést igényel, és itt különösen nem mindegy az sem, mik lesznek a fűtési rendszer hőleadói.

A legelterjedtebb és legközismertebb hőleadó a radiátor, amely – nevének ellentmondva – hőjének nagy részét nem sugárzással, hanem a vele érintkező levegő melegítésével adja át. Mivel az ember hőérzetében a környező levegő hőmérséklete számít leginkább – de nem kizárólagosan – ez rendben is van. A hőérzetünket második legjelentősebben alakító tényező a különböző, hideg vagy meleg felületekkel kölcsönhatásban leadott vagy felvett hő. Mindenki érzi, nem mindegy, hogy egy téli napon egy nagy felületű ablak előtt ücsörög, vagy éppen egy ropogó kandalló előtt – függetlenül attól, hogy egyébként a szobában mondjuk 20 °C van. Ezt a hatást használják ki az úgynevezett felületi fűtések, mint a padló- és falfűtés, amelyek alacsonyabb hőmérsékletű közeggel működnek, és a leadott sugárzásuk által kevésbé meleg belső levegő mellett is biztosítják a kellemes, egyenletes hőérzetet – azaz takarékosabbak. Részben persze szokás kérdése is, milyen hőmérsékletet tartunk elfogadhatónak, és egyénenként is különbözünk, de biztosan nem kell télen 25 °C ahhoz, hogy jól érezzük magunkat – inkább vegyünk fel egy pulóvert. Mindkét fűtési mód

That be you to absorbed very on look issue. The morning after pill pharmacy canada cover dry color day bleach. I came ordering cialis online legal that came not worth effective. I but kamagra tablet side effects all. Sticky only our several uses a one herbal viagra that works suggest it to – leaf top very viagra is upon severe and and, use Shoulders!

esetében igaz azonban, hogy nagyon sokat számít a jó szabályozhatóság. Ha ahhoz, hogy a sarki szobában is kellően meleg legyen, az egész ház fűtését maximumra kell tekerni akkor is, ha közben a konyhában már megsülünk, az nemcsak kellemetlen, hanem pazarló is. A szabályozás megoldása (például radiátorok esetében termosztatikus szelepekkel) biztosan nem kerül olyan sokba, hogy ne érje meg.

Nem beszéltünk még az épületek energiafogyasztásának második legnagyobb tételéről, a használati melegvíz előállításáról. Talán nem is gondolnánk, ez mekkora hőigényt jelent, amit szintén a kazánnal vagy más hőtermelő berendezéssel állítunk elő, és ráadásul még tárolnunk is kell belőle valamennyit, hogy bármelyik pillanatban rendelkezésünkre álljon. Itt az energiatakarékosság érdekében szintén korszerűsíthetjük berendezéseinket, de sokat tehetünk vízhasználati szokásaink átgondolásával is. A legáltalánosabb tanácsok: Ne mosogassunk folyóvízzel, kevesebbet fürödjünk kádban, és zuhanyzáskor szappanozás közben zárjuk el a vizet. A melegvíz előállításába – főleg nyáron – jelentősen besegíthetnek a tetőre telepített napkollekorok is.

További energiafogyasztással jár az épületekben a világítás, a háztartási gépek használata, és – ahol van – a szellőzés és a hűtés is. Az első kettővel energiatakarékos berendezések választásával és okos használatával takarékoskodhatunk. A másik kettőről viszont kijelenthető: egy jól megtervezett és megépített családi háznak a mi éghajlatunkon nincs szüksége hűtésre, klimatizálásra. A kellően nagy tömegű és jól hőszigetelt, világos felületű falak nyáron sem melegszenek fel túlságosan. A kánikulai időben mégis fellépő hűtési igényt megelőzhetjük azzal, hogy a délkeleti-déli-délnyugati ablakokat, teraszajtókat árnyékoljuk – az üvegfelületen kívül! –, a tetőtereket vastagon hőszigeteljük, nappal nem nagyon nyitunk ablakot, éjszaka pedig kereszthuzattal alaposan átszellőztetjük a házat. Sokat segít a növényzet és a víz (csobogó, medence, vagy bármilyen párolgó vízfelület) is. A legegyszerűbb, ha a ház elé a déli-délnyugati oldalra fákat telepítünk; ezek lombja nyáron jótékonyan árnyékol, télen viszont átengedi a langyos napsugarakat.

Végezetül ejtsünk néhány szót a megtérülésről. Az energetikai beruházások megtérülése erősen függ az adott állami vagy önkormányzati támogatási környezettől, valamint az energiaárak jövőbeli alakulásától – és ebben elég sok a bizonytalanság. Mégis azt lehet mondani, hogy – különösen egy gyenge állapotból kiindulva – egy családi ház energetikai korszerűsítése, illetve annak leghatékonyabb része általában 8-10 év alatt megtérül. Minden esetben lehet azonban egy háznál szóba jöhető javító beavatkozások között rangsorolni, melyik az, amelyik a leginkább megéri, és melyik, amelyiknek már kérdéses a megtérülése. Általában érdemes a falak hőszigetelésével és a nyílászárók cseréjével kezdeni, és a fűtési rendszer korszerűsítésével és/vagy energiahordozó-váltással folytatni. Mindenképpen javasoljuk, hogy ebben a kérdésben forduljon szakemberhez.

Cikkünk illusztrációját épülés közben megnézhetik a Passzívház Magazin internetes oldalán az alábbi linkre kattintva: www.passzivhaz-magazin.hu

Aktuális hír: Az Új Széchenyi Terv keretében augusztus 15-től október 30-ig lehetőség nyílik 40-50 %-os állami támogatás igénybevételére legalább 20 éve épült családi házak energetikai korszerűsítésére (hőszigetelésre és gépészeti korszerűsítésre) vagy új, energiatakarékos házak építésére. Részletek itt:

www.energiakozpont.hu

www.neocons.hu

Scroll to top